Mit érdemes megnézni egy szerszámgép adatlapján?
Egy gép adatlapja sok számot felsorol, de nem mindegyik mond ugyanannyit. A katalógusokban gyakran ugyanaz a mennyiség kétféle néven is szerepel, néha pedig olyan mező áll ott, aminek az adott gépnél semmi értelme.
Nézzük meg, melyik négy adatot érdemes tényleg elolvasni, és melyiknél szokott elcsúszni a dolog.
A wattszám önmagában keveset mond
A felvett teljesítmény azt írja le, mennyi áramot vesz fel a gép, nem azt, mennyi munkát ad le. Sokkal többet árul el a terhelés alatti viselkedés: hogy megtartja-e a fordulatszámot, amikor belemegy az anyagba. A szénkefe nélküli motorral szerelt gépek ebben jellemzően jobbak, ráadásul nincs szénkefe-csere, és tartós terhelésnél kevésbé melegednek.
Akkus gépnél a feszültség és a kapacitás (Ah) együtt számít. Itt jó tudni, hogy a „20 V MAX” vagy a „12 V max” jelölés a csúcsfeszültséget mondja – ezeknél a névleges érték 18, illetve 10,8 V. Ugyanaz a gép, csak nagyobbra írt szám.
A tömegnél kérdezzük meg, minek a tömege
A tömeg-mező a leggyakoribb csapda. Sok adatlapon a nettó géptömeg mellett ott a csomagolt, szállítási tömeg is, és ha a kettő azonos értéket mutat, akkor jó eséllyel a szállítási súly szivárgott be a termékadatba. Amikor több mező eltérő értéket ad ugyanarra a gépre, egyik sem megbízható.
Akkus gépeknél külön kérdés, hogy az adat akkumulátorral vagy anélkül értendő. Alapgépnél (akku és töltő nélküli kiszerelés) ez akár fél kilós különbség is lehet.
Amit az amerikai adatlap elhallgat
A tengerentúli kiszerelésű gépeknél néhány adat itthon használhatatlanná teszi a szerszámot, és ez ritkán van kiemelve. A 120 V-os hálózati gép transzformátort kíván; a sarokcsiszolóknál az 5/8"-11 UNC orsómenetre nem illik a hazai M14-es tartozék; a körfűrészlapoknál pedig a coll alapú tengelyfurat (például 15,9 vagy 25,4 mm) nem passzol a nálunk kapható 20 és 30 mm-es lapokhoz.
Ezért éri meg a méreteket mindig átváltva nézni: a coll 25,4-del szorozva ad millimétert, a font 2,205-tel osztva kilogrammot.
Mivel érdemes kezdeni?
A legolcsóbb ellenőrzés az, ha a gép típusjelét beírjuk a gyártó saját oldalán. A forgalmazói adatlapok sokszor egymásról másolnak, és ilyenkor ugyanaz a hiba több helyen is visszaköszön – ettől viszont még nem lesz igaz.